Megjelent Mechura Tímea és munkatársai több éves adatsorokat elemző munkája a honti műszaki megoldás működéséről

A tavaszi kétéltűvándorlás időbeli jellegzetességei és a közúti kétéltűvédelmi rendszer működése a 2. sz. főút
Hont–Parassapuszta szakaszán 2009 és 2011 között*
Mechura Tímea1,2, Gémesi Dorottya2,3, Szövényi Gergely1,2 és Puky Miklós2,4
1Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állatrendszertani és Ökológiai tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c.
E-mail: timea.mechura@gmail.com
2Varangy Akciócsoport Egyesület, 1172 Budapest, IX. utca 40.
3Szondi György Általános Iskola, 2646 Drégelypalánk, Fő út 7.
4MTA Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézet, 2131 Göd, Jávorka Sándor u. 14.
 

Összefoglalás. 1969 óta világszerte számos, a vonalas létesítményeken történő kétéltűpusztulást csökkentő
műszaki megoldást hoztak létre. Ilyen létesült 2006-ban a 2. számú főút Hont és Parassapuszta
közötti szakaszán, ahol 1987 óta folyik kétéltűmentés a Varangy Akciócsoport Egyesület szervezésében.
2007-ben és 2008-ban a rendszer csak kevéssé csökkentette a kétéltűek közúti pusztulását, az állatok
alig 0,5%-a kelt át az alagutakon. 2009-ben a kétéltűvándorlás kezdete előtt a közútkezelő, 2010-
ben és 2011-ben a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság karbantartást végzett, ennek hatására évente
a vonuló kétéltűek legalább 8,8–14,6%-a használta a műszaki megoldást. A helyszíni mentés és a műszaki
megoldás megléte ellenére a tavaszi kétéltűvándorlás során a vizsgált három évben átlagosan
több mint tízezer kétéltű pusztult el. Az elütött egyedek között 7 farkatlan és 2 farkos kétéltűfajt figyeltünk
meg. Az esetek csaknem 90%-ában barna varangyok (Bufo bufo) tetemeit találtuk az úttesten. A
gyakori fajok közül a kétéltűvándorlás első felében a barna ásóbéka (Pelobates fuscus), az erdei béka
(Rana dalmatina) és a pettyes gőte (Lissotriton vulgaris), a vándorlás középső és végső szakaszában a
barna varangy (Bufo bufo) kelt át nagyobb egyedszámban az úton. Az időjárás jellegzetességeinek
megfelelően 2009 és 2011 között a kétéltűvándorlás kezdetének és legintenzívebb időszakának időpontja
akár 20, illetve 10 nap eltérést is mutatott.

Kulcsszavak: Amphibia, kétéltűpusztulás, közúti gázolás, műszaki megoldás használat, Börzsöny, Ipoly

ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2012) 97(1): 77–84.
 

Temporal characteristics of the spring amphibian migration and the use of the tunnel-barrier system along the Hont and Parassapuszta section of the main road No. 2. between 2009 and 2011
Tímea Mechura1,2 Dorottya Gémesi2,3 Gergely Szövényi1,2 and Miklós Puky2,4
1Department of Systematic Zoology and Ecology, Eötvös Loránd University,
Pázmány Péter sétány 1/c, H-1117 Budapest. E-mail: timea.mechura@gmail.com
2Varangy Akciócsoport Egyesület, IX. u. 40, H-1172 Budapest
3Szondi György Általános Iskola, Fő út 7, H-2646 Drégelypalánk
4MTA Centre for Ecological Research, Danube Research Institute, Jávorka S. u. 14, H-2131 Göd
 

Abstract. Amphibian mitigation measures have been built on roads worldwide since 1969. In 2006 a
tunnel-barrier system was constructed between Hont and Parassapuszta, which is the site of the
longest-running amphibian rescue operation in Hungary organized by the Varangy Akciócsoport
Egyesület. However, the tunnel system hardly reduced amphibian road kills in the 2007 and 2008
migration period, its use was below 0.5%. Initiated by the Varangy Akciócsoport Egyesület,
maintenance was made by the local road authority in spring 2009 and by the Danube–Ipoly National
Park Directorate in 2010 and 2011. As a result, at least 8.8–14.6% of the migrating amphibians
crossed in the tunnels under the road in 2009– 2011. Still, more than ten thousand amphibians died on
that road section every year between 2009 and 2011 even though toad rescue was also carried out by
volunteers. We observed the corpses of seven anuran and two newt species along the road, nearly
90% of them were common toads (Bufo bufo). In the first half of the migration period Pelobates
fuscus, Rana dalmatina and Lissotriton vulgaris, in the middle and the final stages of the migration
Bufo bufo and Bombina bombina migration peaks were observed. Depending on the weather, the start
and the peak of the migration varied among the three studied years by 20 and 10 days, respectively.

Keywords: amphibian decline, road kills, mitigation measure use, Börzsöny, Ipoly.