Megfogyatkoznak-e a kétéltűek Magyarországon?

 

Megfogyatkoznak-e a kétéltűek Magyarországon?

 

Puky Miklós1 Schád Péter2

MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Magyar Dunakutató Állomás, 2131 Göd, Jávorka S. u. 14., h7949puk@ella.hu

Varangy Akciócsoport Egyesület, 1172 Budapest Laskó u. 3., schad@freemail.hu

 

 

A kétéltűpopulációk egyedszámának szignifikáns csökkenése illetve kipusztulása több kontinensen bizonyított jelenség. Ráadásul a populációk eltűnése számos esetben anélkül történt, hogy erre a környezeti tényezők változása vagy emberi tevékenység nyilvánvaló magyarázatot szolgáltatott volna. Extrém esetektől eltekintve a folyamat csak hosszú távú, legalább 10 éves adatsorok elemzésével bizonyítható. A Szilas-patakon lévő víztározónál, a Naplás-tónál élő kétéltűpopulációk vizsgálata 1990, a gödi R. dalmatina populáció vizsgálata 1992 óta zajlik. A két helyszínen megfigyelt egyedszám változások összehasonlító értékelése alapján megállapítható, hogy az előbbi helyszínen a P. fuscus (és az úton átkelő R. esculenta c.) egyedszám szignifikánsan kisebb lett, a B. bufo egyedszám szignifikánsan emelkedett, ami a megfelelő élőhelyi sajátosságok kialakulása mellett azzal is magyarázható, hogy az ebihalait - a többi területen élő fajjal szemben - a tóba telepített halak nem fogyasztják. A vizsgált területeken az Amphibia fajok általános megfogyatkozása nem tapasztalható, a Naplás-tónál kimutatott többi faj és az összes kétéltűszám valamint a gödi R. dalmatina petecsomószám több mint 10 év alatt sem változott szignifikánsan. Az adatok részletes elemzése megerősítette, hogy hosszú távú, legalább 10 éves adatsorok szükségesek az Amphibia fajok populációméretének vizsgálatára, hiszen rövidebb adatsorok (például a H. arborea egyedszáma 1992 és 1998 között) elemzése a hosszabb távú adatsorok alapján megállapított összefüggésekkel ellentétes eredmények ad. A kétéltűek megfogyatkozása tehát Magyarországon is tapasztalható, de nem általános jelenség.