A kétéltűek térképezésének hazai helyzete három évvel Magyarország herpetológiai atlaszának megjelenése után: 100%-os 10 km x 10 km-es lefedettség és módszertani fejlesztések

A kétéltűek térképezésének hazai helyzete három évvel Magyarország herpetológiai atlaszának megjelenése után: 10%-os 10 km x 10 km-es lefedettség és módszertani fejlesztések

 

Puky Miklós1 Schád Péter2

MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Magyar Dunakutató Állomás, 2131 Göd, Jávorka S. u. 14., h7949puk@ella.hu

Varangy Akciócsoport Egyesület, 1172 Budapest Laskó u. 3., schad@freemail.hu

 

A fajok elterjedésének leírása több mint száz éve tárgya hazai herpetológiai dolgozatoknak. Az első országos kiterjedésű, modern, 10 km x 10 km UTM alapú térképezést a Magyar Madártani Egyesület indította 1988-ban. Összesítő kiadvány erről a munkáról nem készült. Az 1990-es években kisszámú adatra és egyenetlen területi eloszlású adatsorra alapozott megállapítások jelentek meg ebben a témakörben, amelyek a felhasznált adatbázis jellegzetességei miatt hibás eredményeket/következtetéseket is tartalmaznak. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1996-ban tovább folytatta a korábban megkezdett adatgyűjtést, de az önkéntesek által beküldött adatok publikálása nem történt meg, majd 2001-ben a korábbinál jóval részletesebb, 2,5 km x 2,5 km-es mintavételi egységeket használó térképezésbe kezdett. Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetével együttműködésben a Varangy Akciócsoport Egyesület 2001-ben hármas mintavételi stratégiával (széles körű irodalmi adatgyűjtés, külső szakértők felkérése, saját adatok gyűjtése, illetve korábbi saját adatok beillesztése) indított intenzív kétéltű és hüllő térképezést. Ennek eredményeként megjelent a Magyarország herpetológiai atlasza/Herpetological atlas of Hungary című könyv, ami csaknem tizenhétezer adatot alapján 10 km x 10 km-es UTM négyzetekben kifejezve az ország 96,2%-ról tartalmaz adatokat, aminek mintegy 65%-a saját gyűjtés eredménye. Ez a jelentős arány a sok terepen töltött nap mellett a feladat jellegéhez jól illeszkedő mintavételi stratégiának is köszönhető (A kétéltűeknél például Magyarországon újnak számító, hang alapján és útfelméréssel történő mintavételt is alkalmaztunk.). Az adatbázis azóta is folyamatosan bővül, immár valamennyi 10 km x 10 km-es UTM négyzetre kiterjed és mintegy húszezer adatot tartalmaz, aminek kb. 75%-a vonatkozik a kétéltűekre. Örvendetesen növekszik azoknak a külföldi szakembereknek a száma, akik magyarországi megfigyeléseiket a rendelkezésünkre bocsátják illetve a fénykép alapján történő határozással az önkéntesek bekapcsolódására is további lehetőség nyílik.